A gyűjtőtartály pufferként és a rendszerben körbeáramoltatott víz köztes fűtési energia tárolójaként szolgál. A kazán felmelegíti a vizet a puffer tartályban, a tartályból a forró víz pedig eljut az egyes fogyasztókhoz. A puffer tartály működése egyszerű és azon a fizikai elven alapul, hogy a forró víz könnyebb a hideg víznél. Mialatt a kazánból forró víz áramlik a tartály felső részébe, addig hideg víz kerül kiszivattyúzásra a puffer tároló aljából. Ha helyesen van beállítva ez a folyamat, akkor igen éles határvonal keletkezik a forró és a hideg víz között.

Puffer tartállyalhosszú szüneteket lehet elérni,nem kell olyan gyakran begyújtani a kazánt, mint amilyen sűrűn akkor lenne rá szükség, amikor a kazán közvetlenül a fűtési rendszerhez van csatlakoztatva.Így jelentősen jobban kihasználhatja a tüzelőanyag által felszabadított energiát, mindeközben optimális feltételeket biztosít a környezettudatos fűtéshez.

A hatásfok növekedése mellet a tökéletesebb égésnek köszönhetően a füstgáz összetétele is javul, kevesebb szennyezőanyagot jut a levegőbe. A kazán és a kémény kormozódása megszűnik.

Egyszerű matematika! Egy évben átlagosan 5 hónapot (kb 150 nap) fűtünk. A kazánunk teljesítménye a leghidegebb napokra van tervezve. Ez Magyarországon -15 celsius. Évente átlagosan 10-15 ilyen hideg nappal számolhatunk. 135 napon keresztül nincs szükség a kazánunk maximális teljesítményére. Egy átlagos napon +10C esetén a kazánban keletkező energiának csak 10-20% kerül a házba a többi a kéményen távozik.

Megéri-e nekem, hogy 135 napon keresztül úgy fűtenem, hogycsak a töredékét hasznosítom, a többivelkörnyezetetmelegítem?

Adott egy átlagos földgázfűtéssel szerelt családi ház Magyarországon, a 80-as években épült, szigetelés nélkül. Ablakok normál üvegezésűek, teljes hő veszteség 20 kW. Fűtési idény fenntartási költsége 350.000 forint. Gázfogyasztás 2300 m³. Gáz fűtőértéke: 34.000J. Teljes hőigény: 78.200.000J

Vegyes tüzelésű rendszer puffer tartály nélkül: kiszáradt fa fűtőértéke: 17.000J, fa ára 20.000 ft/m³, fa igény a teljes szezonra körülbelül 13.800 kg a nagy veszteség miatt az éves fenntartási költség körülbelül 276.000 ft, tehát nem számottevő a megtakarítás.

Vegyes tüzelésű rendszer puffer tartállyal: 78.200.000J. Fa fűtőéke: 17.000J fa ára: 20.000 ft/m³. Faigény, mivel a felesleges energiát el tudjuk tárolni: 4600 kg. Fenntartási költség: 92.000 forint.

A fenti számítások alapján egy átlagos gázfűtési ház fenntartási költsége 70% csökkenthető, amennyiben egy megfelelően kiépített puffer tartállyal kombinált vegyes tüzelésű rendszert építünk. Ezen költségek tovább csökkenthetőek, faelgázosító kazánnal, napkollektorral szerelt szolár fűtés rásegítéssel.

120nm régi szigetelés nélküli, öreg épület fűtési igénye +5°C esetén 35kW. Fatüzeléssel puffer tartály nélkül naponta 5-6x kell utántölteni a kazánt. A hőmérséklet a lakásban folyamatosan ingadozik. Kazán kormol, mert a levegő hozzáadás minimális, sok az időráfordítás.

Ugyanezen rendszerpuffer tartállyal szerelve, jól megépített rendszerrel egy begyújtással kifűthető az épület 24 órára. Miért is? +5C esetén a házunk igénye kb 4-6kW. A megtermelt, de fel nem használt 29kW fűtési energiát a puffer tartályban raktározzuk a felhasználás pillanatáig.

Több nagy csoportra osztjuk, fűtési és használati meleg víz tartályokra illetve kombi tartályokra.

• Fűtési puffer tartály: létezik hőcserélő nélküli, egy szolár hőcserélős, két szolár hőcserélős változat. A puffer tartály belülről nem bevonatos ugyanis a fűtési rendszerben nincs levegő, így nem oxidálódik (rozsdásodik).
• Kombi puffer tartály átfolyós HMV (használati meleg víz) hőcserélővel: létezik egy szolár hőcserélős, két szolár hőcserélős napkollektorokhoz.
• Kombi puffer tartálytartály a tartályban (indirekt bojler): létezik  egy szolár hőcserélős, két szolár hőcserélővel napkollektorokhoz

Hőszivattyús rendszerek esetén ugyancsak több változat létezik, ezek abban különböznek, hogy az alacsony hőlépcső miatt a hőcserélő felületük többszöröse a normál hőcserélőknél.

Elsődlegesen el kell dönteni mire, használnánk a tartály. Fűtési költségünk csökkentésére vagy meleg víz előállítására vagy ezek kombinációjára?

• Fűtési költségeinket csökkenteni illetve a komforthatást (korszerűsítés) szeretnénk növelni abban az esetben egy megfelelően kiválasztott (méretezett) sima hőszigetelt puffer tartályt kell választani.
• Napkollektoros fűtés rásegítéses rendszer építése esetén (akár a jövőben) akkor az egy vagy két hőcserélős szigetelt puffer tartályt kell választanunk. Utólagosan a puffer tartályba nem lehet gazdaságosan hőcserélőt építeni.

Meleg víz illetve fűtés korszerűsítés esetén vagy belső tartályos (160-250L) vagy átfolyós rendszerű hőcserélővel szerelt vagy egy különálló HMV tartályos változatot érdemes választani. Kiválasztáskor döntően a rendelkezésre álló terület határozza meg a pontos típust.

Fontos tudnivalók a puffer tároló mérete minimum 10l / m2 fűtött élettérnek kell hogy legyen.

Másik kritérium, a puffer tartályméretezésénél: A puffer tartálynak legalább akkorának kell lennie, hogy a kazán által egy feltöltéssel előállított hőt el tudja raktározni! A szennyezőanyag kibocsájtásra vonatkozó szövetségi törvény szerint a fűtőkazán 25L/kW névleges teljesítménynél kisebb mennyiségű tárolt vízmennyiség nem alkalmazható.

Pontos puffer tároló méretezéséhez a következő adatokra szükségesek: kazán mérete, fűtési rendszer fajtája (radiátoros, padló, falfűtés, stb). Mindig vegyük figyelembe, hogy a későbbi beruházások is illeszkedjen a tartályunk, akár abban az esetben is ha némileg drágább. Utólagos átalakítások nem mindig megoldhatóak.

Fűtési melegvíztárolásra alkalmazott puffer tartály térfogatát úgy kell megválasztani, hogy legalább 50 liter víz jusson a kazán futókapacitásának 1kW-jára.

Napkollektoros, hőszivattyús rendszer estén a tartály kapacitását nagyobbra kell tervezni az optimális működés érdekében (75-100 liter/kW)

Alapvető törekedjünk az egyszerűségre. A felfűtött kazánból a forró vizet puffer tárolóba jutatjuk, majd egy keverőszelepen keresztül a lakótérbe. Zárt rendszer építését javasoljuk a rendszer hatékonyabb működéséhez.

Füstcső termosztát:A rétegtároló szivattyújának működését szabályozza, abban az esetben működteti amikor a kazán füstcsővén (50-300C) a beállított hőmérsékletet érzékel.

Termosztatikus szelep: Padlófűtés, radiátoros fűtés esetén minden esetben szabályozni kell az előremenő víz hőmérséklete. Egy átlagos tél napon a rendszer 50C előremenő vízzel üzemel. A tartályban felhalmozott 80-85-90C fokos meleg vizet egy keverőszelepen keresztül engedjük a radiátorokba, így a visszatérő vízhez hozzákeverünk a puffer tároló tetejében lévő melegvizet ami biztosítja a folyamatos (24-48óra) üzemet. Léteznek motoros szelepek is erre a funkcióra, amit egy külső időjárás szabályzóval teljesen automatává tehetünk.

Zárt tágulás tartály: A rendszer légmentessége biztosítható az eszközzel. Fontos az előnyomás ellenőrzése a rendszerbe építésekor.

Biztonsági, lefúvató szelep: A gyermekeik és saját biztonságuk érdekében javasolt a beépítés

A hőszivattyú a felhasznált áramot nem arra fordítja hogy felmelegítse a levegőt, hanem ogy az egyik helyről egy általunk kiválasztott másik helyre szivattyúzza a hőenergiát. A hagyományos fűtési módokhoz képest hőszivattyúval és klímával harmad,-negyed annyival kevesebb energiát kell felhasználni.

Pl: 1m3 levegőt 1,2-1,3 KJ energiával lehet 1°C -kal felmelegíteni. Ha mi ezt az energiát nem elő akarjuk állítani, hanem  át akarjuk szivattyúzni egyik helyről a másikra, akkor az 0,3-0,4 KJ energiába kerül jelenleg.

• A gáz felmelegszik mert a keringető gázt a kompresszor összenyomja.
• A felmegedett gáz átadjá a hőenegriát a víznek/levegőnek egy hőcserélőben
• A nagy nyomású gáz a hőcserélőben lehűl így lecsapodik, folyékonnyá válik
• A folyékony hűtőközeget elvezetik egy nyomáscsökkentőn így elveszíti a nyomás nagy részét ennek eredményeképpen lehűl.
• Egy hőcserélőbe bekerülve lehűti környezetét, felmelegszik illetve elpárolog az alacsony nyomású,hideg folyadék

A hőszivattyúknak a hatásfokát COP-ben, hűtésnél EER-ben adják meg.

COP:az az arányszám ami 1Kwh energia átszivattyúzásához szükséges.

Ez a szám nagyban függ az időjárástól ezért a SCOP, SEER a szezonális éves szinten mutatja meg.

Minél alacsonyabb a külső hőmérséklet és minél melegebb hőmérsékletű vizet szeretnénk előállítani annál jobban csökken a hőszivattyú hatékonysága

A levegő víz hőszivattyúkat gyorsan és egyszerűen telepíthetőek hűtésre, fűtésre és melegvíz előállítására.

A levegő-víz hőszivattyú egy hőcserélőn keresztül a közvetítő közeget hűti vagy fűti nem közbetlenül a levegőt.

A levegő -víz hőszvattyúk ahogy a nevében is benne van az energia nagy részét a levegőből nyerik. A magas hőtartalmú levegőből nyeri ki az energiát.

• Monoblokkos levegő-víz hőszivattyú

A levegő-víz hőszivattyú lehet monoblokkos rendszerű, ahol a teljes rendszer egy berendezésbe kerül. Ez egy olyan egység, mely a külső levegőből kinyert hőt közvetlenül a keringtetett víznek adja át. A monoblokk rendszerú hőszivattyú egyblokkos rendszer amely azt jelenti a hőszivattyú minden alkatrésze a melegvíz-tárolón kívül egy külső hőszivattyú egységben található.A monboblokk rendszerre csatlakoztathatnak radiátorokat de akár padlófűtést is. A monoblokk hőszivattyús rendszereket hívhatjuk kompakt kültéri egységnek is hiszen nem az épületben helyezik el.

• Split (különválasztott) levegő-víz hőszivattyú

A SPLIT hőszivattyú a nevében szereplően egy osztott hőszivattyú, ahol a hőszivattyú rendszer áll egy kültéri és egy beltéri egységből, amelyet össze kell csöveznie az F-gáz vizsgás szakembernek , amely klímatechnikai csövezésben fog a hűtőközeg áramlani a két egység között, egy egész rendszert kiépítve

A geotermikus hőszivattyú  a földből nyert hőenergiát hasznosítja. A talajszondák segítségével nyerik ki a földből ezt továbbítva a rendszerbe ahol fűtésre célra illetve melegvíz előállításra lehet használni.

A talajszonda (geotermikus hőszonda) egy függőlegesen a talajba telepített eszköz, amely 50-200 m mélyről szállítja a felszínre a földhőt.

Az adott talajszondás hőszivattyú rendszerhez szükséges talajszondák számát a talajminőség mellett a kinyerni kívánt hőenergia határozza meg.

A talajszondás hőszivattyú rendszer környezetbarát, hosszú távon költséghatékony megoldást kínál az energiafelhasználásban.

Méterenként kb. 50 W teljesítménnyel lehet számolni talajszerkezettől függően - természetesen magasabb bekerülési költségen

Mivel nyáron aktív vagy passzív módon helyiséghűtésre használhatók, a talajszondák különösen komfortosak.

A HMV hőszivattyú a melegvíz előállításra a kinti a hőt használja így rendkívül hatékony napkollektoros rendszerrel összekötve még kedvezőbb. A nyári, tavaszi időszakban a napenergia segítségével képes a használati melegvíz előállításra.

A HMV hőszivattyú nagy részében a levegőből vonja ki az energiát így kínál környezetbarát megoldást használóinak,kisebb százalékben az elektromos áramot használja működéséhez.